Kapudon kopogtatok

Még egyszer megpróbálom. Itt.

Pont

Nem akarok magyarázkodni. Szóban sem. Szünet. Vagy pont.

Az év email-je

Tisztelt Hallgatók!
Felhívjuk figyelmüket, hogy a BA képzésben az államilag finanszírozott félévek száma 8 félév. A 3 év a minimum, ne tekintsék veszteségnek, ha túlcsúsznak a 7. félévre. Jó munkához, projektfeladathoz, projektszemináriumhoz és a szakmai gyakorlat feladataihoz idő kell.
Komm.Int.titk.

A bíztató email-ből hiányzik az a mondat, hogy "igen, mi rontottuk el, mi alakítottuk át a tanegységlistát visszamenőleg az első év után, mi nem hirdettük meg időben a szükséges tárgyakat, de". Különben semmi baj, ma számolgatás közben rájöttem, hogy akár végezhetnék is, de inkább kilenc kredittel kevesebbet veszek fel, hogy valami a következő félévre is maradjon. Plusz fél év diákigazolvány, plusz fél év vállalkozói kedvezmény, és jobb esetben be se kell majd járnom arra a három órára, hanem főállásban dolgozhatok a pluszfélév mellett.

Nem tetszik? Akkor fizess.

Azt már régóta tudjuk, hogy az embereket akkor lehet bármire is rávenni, ha az anyagilag megéri nekik.


Nemrég olvasgattam a Time magazin Global Warming Survival Guide-ját, ami érdekes és helyenként vicces dolog, érdemes átfutni - félre is tettem, hogy lopok majd belőle egy készülő cikksorozathoz. Mindenesetre most találtam benne egy felettébb elgondolkodtató ötletet. Bryan Walsh azt mondja, ha már megállapítottunk egy globális széndioxid-kibocsátási kvótát, osszuk el ezt a lakosság számával, így kapunk egy fejenkénti összeget: a világ összes polgárának ugyanakkora lesz a kvótája. Ezzel gazdálkodhatunk. Felhasználhatjuk az egészet, vagy spórolhatunk, hogy feleslegünk keletkezzen, amit aztán el is adhatunk. Aki pedig fenn akarja tartani a nagyon korszerű, urbanizált, terepjáróval megspékelt életmódját, az fizessen érte.

Elgondolkodtató ötlet, és ha környezetvédelemről és klímaváltozásról van szó, meggyőződésem, hogy körülbelül ennyire kell radikálisnak lenni. A probléma természetéből fakad, hogy magam ellen is beszélek - pénteken egy sajtótájékoztatón hangzott el az az adat, miszerint egy Second Life avatar fenntartása több energiát fogyaszt per év, mint egy hús-vér albán ember. Nem tudom, mennyire pontos számításokon alapul ez a kijelentés, mindenesetre tény, hogy mi, akik időnk nagy részét a számítógép előtt ülve töltjük, jelentősen hozzájárulunk a klímaváltozáshoz.

Ha bevezetnék Walsh javaslatát, én biztos visszavennék egy kicsit, és többször járnék biciklivel, meg beruháznék egy napelemes töltőre is végre. Alternatívaként szóba jöhet a kevesebb levegővétel, vagy a faültetés az erkélyen. Ti mit kezdenétek a kvótátokkal?

Villáminterjú a főnökömmel

Én: Che, ha halálra dolgozom magam és mindent elérek decemberig, akkor se fog elküldeni engem a lap a koppenhágai klímakonferenciára, ugye?
Che: Nem.
Én: Köszönöm az interjút.

Pamm pamm.

(A félreértések elkerülése végett: che a főnököm, és nem azonos Gergovel, aki csak ideiglenesen, és csak egy picit csegevara. És nem mondom meg, hogy igazából mit válaszolt.)

Jé, van blogom

Az volt tegnap, hogy elmentünk egy helyre, ahol harmincöt forint a bor decije, és néhány srác fel akart szedni minket, na jó, ez nem biztos, de mondták, hogy menjünk a Gödörbe, mi viszont inkább a McDonald's-ba mentünk, de én nem ettem, más viszont mondta, hogy kevés csomagolással kéri a valamilyenburgert, amiért meg én voltam hálás, aztán villamosoztunk is, és miközben azt magyaráztam épp, hogy milyen durva, hogy a néptáncosok mind ismerik egymást, odalépett egy srác, hogy nahát, mi is néptáncosok vagyunk-e, aztán a Wichmannba végülis nem mentünk, mert tele volt, de legalább elhitték nekem, hogy ez tényleg egy hely, hanem mentünk oda, ahol meg száznyolcvan volt a bor decije és tüzet kért egy srác, aki azt állította, hogy ő ausztrál, aztán elment, és beszélgettünk, meg hogy milyen jó hely ez, én pedig kellőképpen sokat ittam ahhoz, hogy egymás nyakába borulva lefixáljunk egy tavaszi Erdély-Vajdaság tripet, és még azt is, hogy elmegyünk Hágába meglátogatni egy lányt, aki unatkozik.
Jó kis este volt.
Ma is jó kis este lesz biztos, viszont még-nem-jézus-de-már-csegevara megint előbb végzett, mint én, úgyhogy most nagyon gyorsan megszárítom a hajam.

1989. január 22.

Weöres Sándor
Bolero

Mind elmegyünk, a ringatózó fák alól mind elmegyünk,
a párás ég alatt mind indulunk a pusztaságon át
a száraz ég alá, ahányan így együtt vagyunk,
olyik még visszanéz, a holdsugár a lábnyomunkba lép,
végül mind elmegyünk, a napsütés is elmarad,
és lépdelünk a csillagok mögött a menny abroncsain,
tornyok fölé, olyik még visszanéz és látni vágy,
hullott almát a kertben, vagy egy bölcsőt talán
ajtó mellett, piros ernyő alatt, de késő már, gyerünk,
ahogyan a harangok konganak, mind ballagunk
mindig másként a csillagok mögött, a puszta körfalán,
ahányan végre így együtt vagyunk, mind elmegyünk.

(Ez meg az egyik kedvenc versem, aki tudja, az tudja, hogy miért.)

Ajánlatunk

Az megvan, hogy sg fórumokon úgy működik a hirdetés, hogy bizonyos szavak linkelődnek, és rájuk kattintva valami tartalmilag hozzájuk kapcsolódó, kereskedelmi célú oldalra jutunk?

Milyen állat

Van itt két ilyen izé, nyilván úgy döntöttek, hogy nálam telelnek.

Tanul

Utolsó vizsga holnap, meglátjuk, sikerül-e.